Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Út

2013.09.17

 Felhőn járó könnyed léptek,

Nem tudom biztosan meddig érek.
Köd takarja utam végét,
Fülembe suttogja: teremts békét.
 
Nyugodt lelkek zaklattában,
Félelem rendszerek káoszában,
Sötét terveken keresztül,
Az ösvényekre végül fény derül.
 
Nem számít, hogy merre haladt
Érzed az utat a talpad alatt.
Tudd hogy boldog könnyen lehetsz,
Csak a fájdalmadat messze ereszd.
 
Béke jő így életedre,
Ha nem alapozol félelemre,
Mert sakkban tart a hatalom,
De én magamat többé nem hagyom.
 
Lanven Stark
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

kiscica@gmail.com

(Mami, 2013.11.21 20:46)

Kislányom, mondd meg a barátodnak, hogy nagyon ügyes és tehetséges. Ha lesznek még versei, amiket kiteszel, azokat is elolvasom.
De ha lesz hozzá kedved, írjál még verseket Te is! Tudom, hogy az nem parancsra jön, de ha lesznek még verseid, szívesen elolvasom. Nagyon jól tudsz írni :)

Re: kiscica@gmail.com

(Neko Siori, 2013.11.30 20:54)

Majd mindenképp átadom neki :) Biztos lelkes lesz :D És még kunyerálni is fogok a verseiből :) Úgy sejtem:)